A kereskedelmi és iparkamarák létrehozásáról I. Ferenc József osztrák császár és magyar király 1850. március 18-án kelt királyi szabadalma rendelkezett.Az 1868-ban kihirdetett és 1934-ig érvényben maradt első magyar kamarai törvény kötelező tagságot írt elő minden magyarországi kereskedő, iparos, kereskedelmi és ipari vállalat számára.

A második világháború után egy kormányrendelet jogutód nélkül megszüntette a kereskedelmi és iparkamarákat. Minden vagyonuk az államkincstárba került. 1948-ban megalakult a Magyar Kereskedelmi Kamara, az államhoz szorosan kötődő szerv. Az 1985-ben Magyar Gazdasági Kamarává átnevezett kamara feladata a magyar gazdasági szereplők érdekegyeztetése és érdekképviselete volt, emellett a klasszikus kamarai funkciókat is el kellett látnia.

1990-től regionális kamarákat lehetett létrehozni, 1991-ben pedig hat regionális kamara kezdte meg működését önálló jogi személyként. A vállalatok és vállalkozók automatikusan a regionális kamarák tagjaivá váltak, míg a Magyar Gazdasági Kamara "ernyőszervezetként" folytatta tevékenységét, magába foglalva és koordinálva a regionális kamarák tevékenységét országos és nemzetközi szinten.

A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény rendelkezett a kamarák közjogi szervezetként való újbóli bevezetéséről. A törvény kimondta, hogy a kamarák feladata a gazdaság fejlődésének és szervezésének elősegítése, a vállalkozások növekedésének ösztönzése, a tisztességes piaci gyakorlat garantálása, valamint a gazdasági tevékenységet folytatók általános és közös érdekérvényesítésének elősegítése.

Az Országgyűlés által 1999-ben elfogadott új kamarai törvény alapján a kormány 2000 novemberétől megszüntette a kötelező kamarai tagságot. A 2000. október 30-án sorra kerülő rendkívüli kamarai választáson Dr. Parragh Lászlót, a Parragh Rt. vezérigazgatóját választották meg elnöknek, amely tisztséget azóta is betölt.

A kamara hagyományos feladatai mellett a KKV-k támogatása és a tőkekivitel ösztönzése is a kamara kiemelt céljaivá váltak.

Nemzetközi szinten a kamara fő célkitűzései közé tartozik a magyar vállalkozók külpiacokon való segítése és új partnerségi lehetőségek feltárása, különösen a szomszédos országokkal. A kamara Eurokamarához és az ICC-hez való csatlakozása 1990-ben új utakat nyitott az intenzív lobbitevékenység számára.