Az új tanulmány szerint az európaiak egyre inkább tudatában vannak a hamisított termékek vásárlásával és az illegális forrásból származó tartalmakkal kapcsolatos kockázatoknak. A tanulmány szerint az európaiak 80 %-a úgy véli, hogy a hamisított termékek mögött bűnszervezetek állnak, és elismerik, hogy az ilyen vásárlások károsítják a vállalkozásokat és a foglalkoztatást. Emellett 83%-uk úgy véli, hogy a hamisítványok vásárlása támogatja az etikátlan magatartást, és kétharmaduk elismeri az egészséget, a biztonságot és a környezetet fenyegető potenciális veszélyeket. Ami a digitális kalózkodást illeti, 82% egyetért azzal, hogy a tartalomhoz való illegális hozzáférés olyan kockázatokkal jár, mint a csalások és a kiskorúak számára nem megfelelő tartalomnak való kitettség.

E megállapítások ellenére a tanulmány a tudatosság és a viselkedés közötti eltérést tárja fel. Minden harmadik európai (31%) elfogadhatónak tartja, hogy hamisított terméket vásároljon, ha a valódi termék ára túl magas. A 15-24 év közötti fiatalabb fogyasztók körében ez az arány 50 %-ra ugrik.

Az elmúlt évben az európaiak 13%-a vallotta be, hogy szándékosan vásárolt hamisítványokat. Ez a szám a 15-24 évesek körében lényegesen magasabb, 26%, de az 55-64 évesek körében 6%-ra, a 65 év felettiek körében pedig 5% alá csökken. A tanulmány az egyes országok közötti különbségekre is rávilágít: Bulgária 24%-kal vezet a hamisítványok szándékos vásárlása terén, majd Spanyolország (20%), Írország (19%), Luxemburg (19%) és Románia (18%) következik.

A hamisított termékek vásárlásának egyik fő visszatartó ereje az ár. Az eredeti termékek kedvezőbb árát 43 % jelölte meg a hamisítványok vásárlásától való tartózkodás legfőbb okaként. A rossz minőség kockázata (27 %), a biztonsági aggályok (25 %) és a jogi következmények (21 %) szintén szerepet játszanak.

A tanulmány szerint a fogyasztók bizonytalanok a termékek eredetiségét illetően. Közel 40 % kételkedett egy megvásárolt termék eredetiségében, és az uniós tagállamok között eltérések mutatkoznak. Romániában a fogyasztók 72%-ának voltak ilyen kétségei, míg Dániában és Hollandiában 26%-uknak.

Emellett az európaiak 41%-a bizonytalan az online tartalomhoz használt források jogszerűségét illetően. Ennek ellenére 80 % inkább legális forrásokat használ, ha azok megfizethetők. Figyelemre méltó, hogy 65% elfogadhatónak tartja a kalózkodást, ha a tartalom nem érhető el az előfizetésükön keresztül.

A teljes cikk itt olvasható.

A teljes jelentés letölthető itt.